Androidos okostelefonra fejlesztünk egyik ügyfelünknek alkalmazást.
Nem a hype miatt, nem azért, mert most éppen trendi, nem a sajnos sok helyen tapasztalható 'csak azért, hogy nekünk is legyen' menőzés miatt, hanem azért, mert úgy gondoljuk, hogy van értelme, hozzáadott értéke. Olyan plusz szolgáltatást tudunk így nyújtani, ami megéri a belefektetett munkát, energiát és pénzt.
De közben egyszer csak elfog a deja vu érzése: hiszen ez már megvolt! Még '97 körül érintőképernyős információs standot készítettünk egy nemzetközi vásárra. Információgyűjtés, struktúrálás, adatbázis építés, érintésre kihegyezett design, felhasználói interface, egyértelmű bejárási útvonalak, menük és tartalmak elhelyezése, stb... - mindez ugyanaz ma is.
Akkor még interaktív multimédiának hívtuk, amit csináltunk - ma a multimédia már evidencia, az interaktivitás pedig kötelező.
Még az érintőképernyő felbontása sem változott túl sokat: akkoriban a 800x600 pixel még nagy felbontásnak számított. Igaz, ma a Galaxy S 800x480-as képernyője már a zsebenben is elfér:)
És ebből adódik a legfontosabb különbség: akkor még az emberek jöttek el az információért, ma viszont már elvárják, hogy az információ azonnal kéznél legyen.
Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamednek kell mozdulnia.
